Volt már, akinek az állásába került az átgondolatlan posztolás

A friss felmérés szerint a magyarok húsz százaléka teljes szabadságot élvez a munkájával és munkaidejével kapcsolatban, míg a megkérdezettek nyolc százaléka úgy érzi, hogy minden lépését figyeli a munkáltatója. Pontosan miben nyilvánul ez meg? Magyarország vezető állásportálja utánajárt.

Mindegy mikor, csak a munka el legyen végezve

A válaszadók 41 százaléka nap közben akkor tart szünetet, amikor akar. 32 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy a felettesei annyira rugalmasak a munkaidő tekintetében, hogy csak az a fontos számukra, hogy minden feladat el legyen végezve, és nem az a tény, hogy a bent üljenek a kollégák az irodában. A munkavállalók 12 százalékával fordult viszont már elő, hogy főnöke szóvá tette, ha túl hosszúra nyúlt az ebédszünete.

De ennél akadnak jóval szigorúbb munkakörülmények is: a válaszadók 17 százalékának munkavégzését biztonsági kamerákkal figyelik, 13 százalékuknak rendszeresen vagy alkalmanként alkoholszondát kell megfújnia munkakezdés előtt. Azonos arányban, 13 százalékuk esetében fordul elő, hogy a csomagjukat a munkahelyre be- és kilépés előtt rendszeresen átvizsgálják. Három százalékuk pedig azt vallotta, munkahelyén még azt is ellenőrzik, hogy igazat állít-e, amikor családi vagy egészségügyi okokra hivatkozva marad ki a munkából.

Öncenzúra a közösségi médiában

 A céges számítógép használatát is sok helyen korlátozzák: a válaszadók ötöde csak a munkájához elengedhetetlen dolgokra használhatja a számítógépét. Azt viszont, hogy a munkavégzéshez kapott számítógépét magáncélra is használja-e a tiltás ellenére, csak 8 százalékuk esetében ellenőrzik.  A válaszadók 4 százalékának viszont még a munkahelyi e-mailjeit is rendszeresen átnézi munkáltatója.

 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 6,6 millió magyar felnőtt internetezik, ebből 5,8 millióan rendelkeznek Facebook profillal, vizsgálatok szerint átlagosan 6,5 percenként pillantunk a telefonunkra. Nem meglepő hát, hogy a munkahelyek dolgozóik közösségi média használatába is beleszólnak.

A válaszadók 6 százaléka egyáltalán nem posztolhat semmit a közösségi médiában, mert a munkahelye megtiltotta azt. 16 százalékuk számára nincs megtiltva, de pontos irányelvek vannak a munkahelyén a közösségi média használatára vonatkozóan. 27 százalékuk viszont arra használja a közösségi médiát, amire akarja, a munkahelyén nincsenek erre nézve megszorítások.

Érdekesség, hogy a magyar munkavállalók 22 százaléka saját magát cenzúrázza: „ugyan nem szól bele a munkahelyem, hogy mit posztolok, de azt érzem, jobb, ha a munkámról egyáltalán nem osztok meg tartalmat” – vélik.

Vicces posztnak indult, kirúgás lett belőle

100-ból 5 emberrel fordult már elő, hogy posztolt valami olyat a közösségi médiában, amit a munkáltatója problémásnak ítélt. Ez csak negyedük esetében volt privát jellegű, a többieké olyan tartalom volt, ami a munkahellyel, a konkrét munkával, a főnökükkel vagy a munkatársakkal volt kapcsolatos. A következménye legtöbbször annyi volt, hogy megkérték, törölje a posztot, de többeknek az állásába került az átgondolatlan posztolás.

A Profession.hu-ról
A Profession.hu közel 70 százalékos részesedésével Magyarország piacvezető toborzási szolgáltatója. Havonta átlagosan több mint tízezer új pozíció jelenik meg az oldalon, 2018-ban összesen több mint
15 ezer munkáltató döntött úgy, hogy igénybe veszi a Profession.hu szolgáltatásait. Az évek során a cég folyamatosan bővítette termékei és szolgáltatásai körét: a legismertebb álláskereső oldal mellett
a Profession Services, a Munkahelyek.hu, a Jobmonitor is portfólió részét képezi.