Mennyi az annyi? – Álláskeresők Baranyában

2020 év elején még azzal a megállapítással élhettünk, hogy a Baranya megyei álláskeresői létszám 13-14 ezer fő között állandósult. Az országos álláskeresési ráta akkori 3%-hoz közelítő szintje kapcsán pedig többen már a teljes foglalkoztatás megvalósulását emlegették, hiszen a rendelkezésre álló, munkára kész állapotban lévő, megfelelő (és dolgozni akaró) álláskeresők nagyrészt elfogytak. A foglalkoztatás további bővítése pedig egyre nehezebb és drágább lett.

2020 tavasza azonban a koronavírus terjedésével új helyzetet teremtett. A veszélyhelyzet és annak következtében meghozott intézkedések (úgy külföldön, mint itthon) jelentős hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra, s az álláskeresők számára is. A kialakult gazdasági hatások egyes területeken drámaiak voltak, s szinte azonnal jelentkeztek, míg máshol kevésbé érződtek. Összességében azonban az ismert a negatív tendencia dominált. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, turizmus ágazatot az elsők között szokás említeni, hiszen itt a munkaerőállomány el nem hanyagolható része március végétől a regisztrált álláskeresők számát gyarapította. Ezen ágazat mellett természetesen számos más területen nagyon hamar lehetett érezni a negatív gazdasági és – ennek következtében kialakult – foglalkoztatási/munkaerőpiaci hatásokat.

Május hónap záró napján a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a Baranya megyében nyilvántartott álláskeresők száma 19119 fő volt (a 2019-es év végi állapot még 13 611 főt mutatott). Habár a közfoglalkoztatás okozta szezonalitás miatt az év eleji szám a havi átlagnál egyébként is magasabb szokott lenni, az ekkor tapasztalt 33,6%-os – az előző év azonos időszakához viszonyított – emelkedés semmiképp nem tudható be ennek. A közel 5 ezer fővel magasabb álláskeresői létszám elsősorban a járványügyi helyzet okozta gazdasági visszaeséssel hozható összefüggésbe.

Habár voltak arra vonatkozó vélemények, miszerint az élet tavasz végi – nyár eleji újraindulásával az álláskeresők száma is csökkenni fog, az adatok egyelőre ezt nem támasztják alá.

A negatív csúcsot eddig 2020 júniusa jelentette 20021 fő nyilvántartott álláskeresővel, de a júliusi záró adatok továbbra is közel 20 ezer fő regisztrált álláskeresőt mutatnak Baranyában, ami még a májusi értéknél is rosszabb.

Ha a havi zárónapi adatokat nézzük, láthatjuk tehát, hogy az álláskeresők számában „ugrást” április hónap hozott, ekkor ugyanis már közel 18 ezer főre duzzadt a regisztráltak száma. Júniusban pedig már több mint 20 ezer fő volt a nyilvántartásban lévő álláskereső.

Az álláskeresők számának megítéléséhez mindenképpen emlékeztetnünk kell arra, hogy ez a szám azokat takarja, akik álláskeresőként regisztráltatták magukat. Ehhez képest a tényleges (potenciális) munkaerőforrás egyrészt több is lehet (mert sokan vannak álláskeresők, akik valamiért nem regisztráltatták magukat), másrészt viszont kevesebb (mert ugyancsak sokan vannak, akik nem akarnak munkát vállalni, de vagy kényszerből, vagy valamilyen szolgáltatás reményében megjelentek a hivatalnál).

2020 év eleje amúgy a szokásos (már említett közfoglakoztatás hatása miatti) emelkedés mellett is kissé rosszabbul indult (februárban már 15,5 ezer fővel), március viszont – érdekes módon – javulást mutatott. E javulás azonban csak a számok szintén volt jelen, ugyanis a háttérben – mint már utaltunk rá – a közfoglakoztatási „évad” indulása állt, azaz ez volt az a hónap, amikor a közfoglalkoztatási programok elindultak. Az ezekbe a programokba történő bevonás gyakorlatilag a regisztrált álláskeresői körből történő kiáramlást jelenti, így a márciusi – átmeneti csökkenés – egyértelműen ennek tudható be. Az áprilisi számokban azonban sajnos a járvány hatása már egyértelműen tetten érhető volt.

A nyilvántartott álláskeresők – gazdaságilag aktív népességhez viszonyított – aránya Baranya megyében 2020 májusi zárónapi adatok szerint 11,4% volt, ami 3,4%-ponttal magasabb, mint 2019 decemberében. Az országos átlaghoz viszonyítva pedig a baranyai aktuális ráta ekkor 3,6%-ponttal volt rosszabb, ami, habár az országos negatív trendnek megfelel, további pesszimizmusra adhat okot, ugyanis a különbség a jelek szerint növekszik (2019 év végén rátánk még „csak” 2,9%-ponttal volt magasabb, mint az országos átlag).

Az utolsó elérhető adat pedig a helyzet további romlását mutatja, 2020 júliusában már 11,8% volt a baranyai álláskeresési ráta. Mindeközben az országos érték az eddigi negatív csúcsot jelentő júniusi 8,1% után július végén már „csak” 7,8%, ami egyúttal ezt is jelenti, hogy a baranyai mutató már 4%-ponttal rosszabb az országos átlagnál.

Ábránk a Baranya megyei nyilvántartott álláskeresők arányának alakulását állítja párhuzamba az országos folyamattal. Jól látható, hogy a különbség az elmúlt másfél évben szinte állandó volt. Az elmúlt időszakban tehát nem sikerült érdemben közelednünk az országos átlagos rátához. A különbség 3% körül állandósulni látszik, sőt, április-május hónapoktól kezdődően, kis mértékben ugyan, de sajnos tovább nyílt az olló.

Országos összehasonlításban az álláskeresési ráta alapján felállított megyei sorrend, a járványhelyzet előtti időszakhoz hasonlóan, az alábbi képet mutatja:
Továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendelkezik, Nógrád megyével karöltve, a legrosszabb mutatóval (előbbi 15,5%, utóbbi 16%), s – a fővárost nem számítva – Győr-Moson-Sopron van a legjobb helyzetben (3,5%). Magyarország egészét nézve továbbra is az észak-keleti megyékben és Somogyban a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya.

Baranya megye az előző év végéhez képest a rangsort tekintve minimális mértékben javított ugyan országos pozícióján (akkor a 17. helyen állt a fővárost is beleszámítva), de a júliusi 15. hely is csak azt jelenti, hogy e tekintetben továbbra is a legrosszabb egyharmadba tartozunk, Heves megyével és Hajdú-Biharral gyakorlatilag egy szinten állva.

Nagy kérdés az is, hogy a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott (Baranyában is több ezer fő) munkavállalók bértámogatásának lejártát követően tovább növekszik-e az álláskeresők száma, s ha igen, milyen mértékben. Igyekszünk bizakodók lenni, kíváncsiak várjuk az őszi adatokat.

A járványügyi helyzet okozta változásoknak, a munkanélküliek számának növekedése mellett, a foglalkoztatásra vonatkozóan természetesen számos egyéb hozadéka is volt. A teljesség igénye nélkül ilyen például a távmunka előretörése, amelynek hosszú távon is hatása lesz a munka világára, vagy éppen – az inkább csak rövid távú hatással járó – a külföldről ideiglenesen visszatérők megjelenése a magyar munkaerőpiacon. További elemzés következő cikkünkben lesz elérhető.

A felhasznált adatok forrása: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megtalálható nyilvános adatbázisok

Forrás: pbkik.hu, Szerző: Fülöp Attila