Dr. Bereczki-Barna Szilvia a Ki legyen az Év Női Példaképe Baranyában? pályázat egyik jelöltje

Foglalkozás, legnagyobb szakmai sikerek:

Eredeti szakmám szerint ügyvéd lennék, de az első fiam születése után nem sokkal megalapítottam a Hurcibaba klubot, ami eleinte kifejezetten a megfelelő babahordozóeszköz eredményes meglelésére fókuszált, idővel azonban a résztvevők és a tagok irányából egyre több és változatosabb programok iránt merült fel az igény, ezért 4 évvel ezelőtt megalakult a Hurcibaba Egyesület, mely az irányításom alatt végzi szerteágazó munkáját, a kisgyermekgondozáshoz, környezettudatos háztartásvezetéshez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó előadásokat szervez, valamint különböző témájú workshopokat tart.
Az évek során felismertük, hogy a súlyos társadalmi elszigeteltség és a magány a kisgyermekkel otthon levő szülőket, nagy százalékban főleg az édesanyákat fokozottan érinti. A Hurcibaba Egyesületben  többek közt e jelenség felszámolásáért dolgozunk: az általunk biztosított babahordozó eszköz segít kimozdulni otthonról, programjaink által a szülők önbizalma nő, új kompetenciákra tesznek szert, társadalmi életet élnek, de számos esetben az az első lépés, hogy házhoz megyek az újszülött családjához és ott tanítom meg a hordozókendő használatát. Mivel ebben a műfajban viszonylag kevés az objektív mutató, a legnagyobb szakmai siker számomra az, amikor egy jól sikerült rendezvény után a részt vevő szülők és babák elégedett mosollyal az arcukon köszönnek el.

Család bemutatása:

Férjemmel 13 éve vagyunk házasok és négy gyermeket nevelünk, a nagyobbak (12,10,7) ciszterci diákok, a kisebbik (4) még óvodás. Hiszünk a nagycsalád és a több generáció megtartó erejében, úgyhogy békés közelségben élünk a nagy-és dédszülőkkel, akikkel a gyerekek is napi kapcsolatban vannak.

Legnagyobb kihívás a munka és család összeegyeztetésében; megoldás:

A legnagyobb kihívást ennek a szolgáltató munkának és a családi életnek az összeegyeztetésében az jelenti, hogy élesen elhatároljam időben e kettőt egymástól. Az információs társadalomban él az embernek egy olyan kényszerképzete, hogy mindig elérhetőnek kell lennie, ez velem is így van, ezért az utóbbi időben tudatosan beépítettem magamnak egy "nyitvatartási időt". Általában délelőtt és este dolgozom, mert a 3 iskolás gyermekünk 3 különböző sportot űz 5 különböző helyszínen, így délutánonként az anyataxi üzemmódban működöm. A másik legnagyobb harcot pedig a kórokozókkal vívjuk, hisz amikor a saját beteg gyermekemet ápolom, akkor háttérbe szorul minden egyéb tevékenység. Szerencsére a szüleim jó egészségnek örvendenek, a családi időzsonglőrködésben rájuk és a támogató szellemiségű férjemre is számíthatok. A gyakorlatban pedig egy egymásra épülő elemekből álló naptárrendszer segít eligazodni a hétköznapjai feladataim közt.